A Nature Communications című rangos folyóiratban jelent meg az a publikáció, melyet teljes egészében az Élettani Intézet munkatársai jegyeznek.

A DE belgyógyászati klinikája a Magyar Diabetes Társaság Minősített Cukorbeteg Szakellátóhelye, amelyet október 10-től Harangi Mariann vezet.

Az onkológiai diagnosztikában egyre nagyobb szerepet kapnak a molekuláris genetikai vizsgálatok, melyek a daganat jellemzőinek részletes feltérképezése révén hatékonyabb, egyénre szabott kezelést tesznek lehetővé. Nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) eseteiben is alapvető jelentősége van a releváns géneltérések kimutatásának.

A preimplantációs genetikai vizsgálattal öt napos embrióknál szűrhetők ki a magzati rendellenességek, az örökletes betegségek.

Bizonyított, hogy a kardiometabolikus betegségek kialakulásának folyamata már a gyermekkorban elkezdődik. Ennek előrehaladását a rizikótényezők, úgymint az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a dohányzás, valamint a rizikóállapotok, tehát az elhízás, az emelkedett vérnyomás, a diszlipidémia és a prediabétesz/diabétesz gyorsíthatják. 

A központi és perifériás idegrendszert érintő betegségek nagy csoportjánál van genetikai meghatározottság. Ezek nem feltétlenül csak a monogénes betegségek, hanem a sok gén által meghatározott, komplex kórképeket is jelenti. Ilyenkor a poligénes meghatározottságú rizikó mellett a környezeti hatás is kell a betegség manifesztációjához.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, és kezelésének alapja döntően a dopaminerg hatású szerek használata. Több mint 20 éve nem került új hatásmechanizmusú szer a piacra, annak ellenére, hogy számos új molekulával folytak klinikai vizsgálatok.

A mikrobiom vizsgálatok nagyon izgalmas, új összefüggéseket tárhatnak fel, egyes nagyon nagy incidenciájú kórképek esetén is. Egyelőre úgy tűnik, hogy a bélflóra diverzitásának megőrzése fontos lehet egyes népbetegségnek számító kórképek prevenciójában.

A hibák az egészségügy minden területének jól ismert, nem kívánt elemei. A téves teszteredmények nem számítanak ritkaságnak és a iatrogén ártalmak jól ismert elemei. Az inkorrekt genetikai vizsgálati leletek egyrészt szükségtelen és irrreverzibilis hatású beavatkozásokhoz vezethetnek, másrészt a családtagok szempontjából elvész a betegség prevenciójának lehetősége illetve fölösleges akár pszichikai terhelést jelentenek. Más patológiai vizsgálatokhoz hasonlóan a genetikai tesztek láncolatának bármely pontján is bekövetkezhetnek hibák, kezdve attól, hogy a klinikus melyik vizsgálat végzése mellett dönt, egészen odáig, hogy az eredmények alapján milyen klinikai döntések születnek.